A Károli Gáspár Református Egyetem másodéves óvodapedagógus hallgatója vagyok. Gyermekkoromtól kezdve tudtam, hogy édesanyám nyomdokaiba szeretnék lépni mint óvónéni. 
Szakmai gyakorlatom okán kerültem az Ugri-bugri oviba. Már az első napokban is éreztem az óvoda barátságos légkörét, és az itt dolgozó pedagógusok és az ide járó gyermekek közötti családias kapcsolatot.
A munkám során fontosnak tartom, hogy megismertessem és továbbadjam néphagyományainkat már a legkisebbek számára is. Törekszem a természet  szeretetét és tiszteletét már egészen kis korban kialakítani a legkissebbekben is. Amikor rácsodálkoznak az egyszerű gyermekláncfűre vagy látni azt, mekkora örömöt tud okozni nekik a virág magjainak elfújása. Az ilyen alkalmak számomra is felejthetetlenek. Nagy figyelmet fordítok a gyerekekkel a mindennapi testmozgásra.
Azt tapasztaltam, hogy ez fontos az egészséges és kiegyensúlyozott élethez és meghatározó szerepe van pozitív személyiségfejlődés kialakításában.
Városunk épített és természeti értékeinek bemutatása a gyermekeknek azért is fontos, hogy érezzék azt, hogy jó Gödön élni és oviba járni.

Számomra nagyon fontos a stabilitás, megbízhatóság, és az elismerés. Ha ezek még párosulnak a munkájukat odaadóan végző, rugalmas, mosolygós munkatársakkal egy szép környezetben, akkor én itt érzem magam otthon.
Ebben a családias közegben nem csak én, hanem az ovinkba járó gyerekeink is otthon érzik magukat. A törődést, a figyelmet, a szeretetet, amit irányukba teszünk, egy-egy mosollyal, egy-egy szép szóval meg is hálálják. Ilyenkor tudom, ez mindent megér.